Jóelőre bemutatjuk a dán válogatott tagjait, hogy mindenki képben legyen, amikor a döntőben legyőzik a spanyolokat.

Morten Olsen szövetségi kapitány április 25-én a szívéhez kaphatott, amikor a Chelsea-Stoke meccsen egy kipattanóra robbanó Salamon Kalou beleszállt a vendégek kapuját védő Sørensenbe. A vége 0-7 lett, Sørensen a harmadik gólnál sérült meg (a videón 0:40-nél)

Először úgy tűnt, hogy eltört a 193 centis, Tommy becenévre hallgató kapus könyöke, és ezzel minden esélye elszállt a világbajnoki részvételre. Hamar kiderült, hogy csak kiugrott a helyéről, a kórházban visszatették, a műtét is megúszta. Bár ezzel javultak esélyei, nem biztos, hogy teljesen felépül a vébéig, mindenesetre a bő keretbe jelölte Olsen.

Sørensen a legenda, Peter Schmeichel helyét vette át a válogatottban. Komoly sikere nincs, de nagyon megbízható pontja a csapatnak, végigvédte a 2002-es világbajnokságot és a 2004-es Európa-bajnokságot is, 86-szoros válogatott. Vele 47-szer nyert a válogatott, 22 döntetlent játszott, és csak 17-szer kapott ki.

A dán válogatott első számú kapusa 1976. június 12-én született. Az Odense volt az első felnőttcsapata, 18 évesen már szerződést kapott a klubtól. 1998 óta véd Angliában, 22 évesen vitte el a Sunderland, a csapat neki is köszönhetően jutott fel a Premier League-be. A Sunderlandben 29 meccset hozott le kapott gól nélkül, ez klubrekord, igazi közönségkedvenc pedig akkor lett, amikor 2001-ben a hosszabbításban kivédte Alan Shearer büntetőjét, ezzel pedig legyőzték a szomszéd Newcastle-t.

A Sunderland azonban 2003-ban kiesett az élvonalból, a klub kiárusításba kezdtett, Sørensent kétmillió fontért eladták az Aston Villának (nem volt rossz üzlet, félmillióért vették öt évvel korábban).

A kezdeti bizalom itt elfogyott, 2008-ra már csak harmadik számú kapus lett. Végül a Stoke City igazolta le, ingyen (ez viszont a Stoke-nak volt jó üzlet, a Villanak már nem). Meghálálta a bizalmat, védéseinek is köszönhetően a Stoke 12. helyen végzett a bajnokságban tavaly.

Jó formában volt a mostani idényben is, a 11-esek védése lett a specialitása, hatból ötöt védett, mígnem eljött április 25-e, és a Chelsea elleni meccs.

A válogatottban 1999-ben mutatkozott be, a sérült Schmeichelt pótolta. A 2000-es Európa-bajnokságon már kerettag volt, de kispadozott a MU-zseni mögött. Schmeichel visszavonulása után ő lett az első számú kapus. Nem ment neki rosszul a 2002-es vébén, a dánok tovább is jutottak a csoportjukból, de a kiesés szakaszban az Anglia elleni 0-3-ban vastagon benne volt, a zuhogó esővel sem magyarázható kínos potyagóllal.

A 2004-es Európa-bajnokságon a dánok húzóembere volt, a meccs emberének választották az olaszok (0-0) és a bolgárok ellen is (2-0).

A mostani vb selejtezőiben Stockholmban lett hős, amikor a 10. percben kivédte a svédek javára megítélt, amúgy nevetséges büntetőt, a dánok végül 1-0-ra nyertek.

1 komment

Címkék: dán foci thomas sørensen

A bejegyzés trackback címe:

https://danfoci.blog.hu/api/trackback/id/tr901994711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Michael Laudrup 2010.05.14. 14:30:57

Valóban a dánok legnagyobb mumusai a spanyolok, nem hiába mondta Miki Laudrup, hogy amit Spanyolország adott neki klubszinten, azt elvette a válogatott szintjén...
1984 óta a spanyolok a nagy tornákon mindig továbbjutottak vagy győztek ellenünk. Selejtezőkön sem volt ez másképp. 1993. november 17-e volt a legsötétebb nap mindegyik közül: Sevillában Fernando Hierro fejesgóljával győztek a spanyolok és elütöttek minket attól, hogy kinn legyünk az USA-ban rendezendő vébén:(
Pedig nem mondanám, hogy az akkori spanyol válogatott hajszálnyival is jobb lett volna, mint a dán. A 2008-as EV-győztes spanyolok egyértelműen jobbak most papíron, de ha júniusban összekerülnénk, ha vért hugyoznánk, akkor is mindent megtennénk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból.