Bizony izgultam volna rendesen, ha éltem volna az 1912-es olimpiai elődöntő előtt, amikor Hollandia a dán dinamitokkal csapott össze Stockholmban. Azonban alig kezdődött el a mérkőzés, Emil 
Jørgensen (képünkön) bevágta a hetedik percben a labdát a hollandok kapujába. Aztán rá hét percre Anthon Olsen is "beköszönt" a hálóba...Az eddigi gólrekorder Poul "Tist" Nielsen pedig kivégezte a hollandokat a 37. percben lőtt hatalmas bombagóljával. (4-1 lett a végeredemény "ide").
Nem mondom, hogy ma ennyit rúgunk (kell az erőt tartalékolni a kameruniak ellen), de a baráti Hollandiától elvesszük a három pontot a papírforma szerint...Senkit ne zavarjon meg, hogy a fogadóirodák a hollandokat tartják esélyesebbnek. Ez 1992-ben is így volt az EB elődöntője előtt. Aztán jött Henrik Larsen, és a hollandok mentek haza...aki tehát a kocsija törlesztőjét egyben szeretné kifizetni holnap, az ma tegyen a dánokra vagy húszszoros pénzt!
Ma sok a sérült, de ha kell meghalunk a pályán, csakhogy szépen mutatkozzunk be. Úgyhogy szűk három óra, és jövünk.
Mindenki üvöltse a tévék előtt torkaszakadtából a dán nemzeti himnuszt.
"Der er et yndigt land"...azaz tudok egy szép országot.
Hajrá Dánia!!!
