Strandfocista dinamitok

Elképzelhető, hogy nem véd többet a válogatottban Thomas Sörensen. A magunk részéről támogatjuk a visszavonulását fontolgató 36 éves játékost ebben. Fantasztikusan szépen mutat, hogy 101-szeres válogatott, Peter Schmeichel 2001-es visszavonulása óta ő volt az első számú kapus Olsennél. Érzésünk szerint kicsit érdemtelenül. Az Eb-ről sérülése miatt maradt le az utolsó pillanatban, de Andersen remekül helyettesítette. Sörensen a brazil vébén már 38 éves lesz, javulni nem fog, az biztos. Köszönet a sok-sok mindenért, de jöjjenek mások. 

Újra twittelhetnek a dánok, akiket az Eb alatt Olsen eltiltott a közösségi médiától. Bendtner például nem győzött hálálkodni a szurkolóknak a támogatásért, fényes jövőt jósolta csapatnak, a góljait fiának és a drukkereknek ajánlotta, majd bejelentette, hogy akkor most elmegy nyaralni a barátnőjével. Azt nem ő, hanem a haverja szerencsejátékkal foglalkozó cége jelentette be, hogy kifizetik a játékos büntetését, amit a feliratos alsógatya miatt kapott. Aki nem tudná - ki ne tudná - Bendtner az ír cimborájától kapott egy szerencsehozó alsógatyát, rajta a cég nevével. Ezt pedig megismerhette a világ, amikor a csatár a portguáloknak lőtt gólja után megmutatta. A reklámot továb fújja a cég, háromezer ingyen gatyát osztanak szét azok között, aki a facebookon jelentkeznek.

Az UEFA százezer euróra büntette Bendtnert a mindenféle feliratot tiltó szabály megsértése, ami alapos aránytalanságnak tűnik, ha összevetjük a rasszizmus elleni harcban kioszott, töredéknyi szankciókkal. A büntetést Bendtner érdemben nem kommentálta, megtette helyette a fél világ, például Rio Ferdinand, viccnek nevezve a szankciót. 

Az Arsenaltól távozó Bendtner iránt egyébként több csapat is érdeklődik.

Simon Kjaer bejelentette, hogy szíve szerint továbbra is maradna Romában, de jól esik neki több csapat érdeklődése is. Az Eb egy percet sem játszó Daniel Wasst pedig végleg megvette az Evian a Benficától. Eddig kölcsönben játszott a franciáknál. 

Christian Poulsen vacillál, hogy lemondja-e a válogatottságot (támogatnánk ebben), a torna előtt a folytatásról és a 2014-es vébéről beszélő Rommedahl az Eb vége óta még nem mondott semmit. 

Hollandia megalázottan kulloghat haza, nekünk erre semmi okunk. Az utolsó körben annyi történt, hogy kikaptunk egy jobb játékosokból álló válogatottól, amelyik ráadásul csapatként is erősebb. Nem kell szégyenkeznünk sem a vereség, sem az Európa-bajnoki szereplésünk miatt. Ha az Eb előtt valaki azt mondja, hogy búcsúzunk a csoportkörben, nem néztem volna hülyének. A hollandok elleni győzelem persze felcsillantott egy kövér reményt, a játékosállományok közti különbséget sikerült eltüntetni küzdéssel, csapatmunkával és szerencsével. A portugálok ellen ez már nem jött össze, leginkább a szerencse hiányzott, illetve a fegyelmezettebb védekezés. Három gólt semmiképppen sem szabadott volna kapni, ha ott megvan a döntetlen, a németek ellen elég lett volna egy másik iksz a továbbjutáshoz. Azért az reálisabb cél lett volna. A németek tegnap nem szakadtak meg, persze ha bemegy Jakob Poulsen helyezte, más sebességbe kellett volna kapcsolniuk, mi kontrázhattunk volna, de ezzel ne álltassuk magunkat, több igazi helyzetünk nem is volt, a németeknek meg igen, sőt gólt is lőttek.

Dicséretes, hogy az ellenfelek legnagyobb sztárjait lenulláztuk, van Persie, Ronaldo és Gomez sem lőtt gólt nekünk. Nagyobb baj, hogy mások meg igen. Agger és Kjaer jól teljesített az egész Eb-n, sajnos a középpályás védekezésünk nem állt össze. Eriksen nemcsak támadásban, védekezésben is gyenge volt, szélsőink is előrefelé jók. Kulcsjátékos lett volna Zimling, de előbb a lábujja sérült, aztán a vádlija, a németek ellen 60. percig bírta. A három védekező középpályás óvatos taktikának tűnik Olsen részéről, de még így is rendre eljutottak a kapunkig a németek. Azt pedig látni kell, hogy nem mi vagyunk az a csapat, aki lefocizza a németek a pályáról, és szór nekik négyet. 

Az persze bosszantó, hogy lehetett volna több ebben az Eb-ben, ha továbbmegyünk, a csehekkel játszunk, ami azért messze nem teljesíthetetlen küldetés. 

És akkor most kiosztanánk a bizonyítványokat:

Az egész Eb-n nyújtott teljesítményéért jutalomkönyvet kap:

Andersen (aki kiválóan pótolta a megsérült Sörensent, sőt, szerintem jobban védett, mint amire veterán századosunk képes lett volna)

Agger, Kjaer padtársak (nagyon jó hátsó tengelyt alkottak, nyilván voltak hibáik, a németek második góljánál például csúnyán lekontráztak minket, de erősek, magabiztosak voltak, őket ritkán játszották át. Más kérdés, hogy a középpályáról sokszor hozták rájuk a labdát)

Krohn-Dehli (az osztályban már jól ismerték, de a nagyközönség most fedezhette fel magának. Ő tudta hozni azt a pluszt, ami kellett volna Eriksentől vagy Rommedahltól, hogy igazán jók legyünk támadásban.)

Bendtner (az osztály rágózó lazája. Nyilván nem egy Elkjaer-Larsen, de mégcsak nem is Brian Laudrup, ne is hozzájuk mérjük. Viszont bebizonyította, hogy nem is az a szánalmas pojáca, amilyen képet sugalltak róla az Arsenalban játszott meccsei miatt. Elképesztően fegyelmezett volt, ami kevés labdát kapott, azt többnyire jól játszotta meg, szerzett két gólt, adott gólpasszt, kiválóan megértette magát Krohn-Dehlivel)

Akik hozták az átlagot:

Kvist (aki mindig megcsinálja a leckéjét. Ő nagyon biztos pontja a középpályának a selejtezők alatt, Zimlinggel összeszoktak annyira, mint Agger és Kjaer hátul. Most mégsem éreztük annyira jónak, nyilván megzavarta Zimling kiesése, de a középpályát sokszor túlságosan könnyedén engedtük át az ellenfélnek.)

Lars Jacobsen (aki eltűnik valahol a hátsó sorban. a portugálok ellen volt a legészrevehetőbb, amikor hátrányban támadni kellett, fel is szaladt előre, hogy bekapcsolódjon a tamadásokba. Óriási hibájára nem emlékszünk.)

Simon Poulsen (aki bizonyos tantárgyakból jó, némelyikből meg lenne mit javulni. A hárommeccses teljesítménye miatt megérdemli, hogy itt kapjon helyet, ha fellépett a támadásokhoz, rendre veszélyt tudott okozni. A portguálok harmadik gólja viszont az ő lelkén száradt, nem lehet ilyen nyámnyila módon támadni egy csatárt, aki alig tud átvenni egy labdát, azátn még forgolódik is, mielőtt kapura lő). 

Akik betegség miatt sokat kihagytak:

Zimling (az osztály legerősebbje. nagyon fontos játékosa a csapatnak, mégha a legszürkébb poszton is játszik. Ő ugyanis nemcsak a védekezésben, hanem a támadásban is hozzá tud tenni a játékhoz, előretörésekkel vagy jó paszokkal. Pech, hogy a hollandok elleni meccs előtt megsérült a lábujja, bár így is végigjátszotta a meccset. Majd megsérült a portugálok ellen, ezek után nem csoda, ha a németek ellen csak egy órát bírt. Egy tökéletes állapotban lévő Zimlinggel nemcsak eredményben, játékban is szorosabb meccseket tudtunk volna vívni. 

Akikre nem vagyunk büszkék:

Rommedahl (az évvesztes, aki sokkal tapasztaltabb a többieknél. Másfél meccs jutott neki csak, de érthetetlen, hogy miért játszott ennyire visszafogottan, a selejtezők alatt pedig nagyon ment neki. Az ő elfutásai, beadásai nagyon hiányoztak ahhoz, hogy ne legyen ennyire esetleges a támadójátékunk).

Eriksen (a Kicsi, akit valakinek pátyolgatni kellene, de ne hagyja, hogy szájhősködjön az udvaron. Alighanem igaz, hogy ő egyelőre YouTube-futballista, bár a mostani Eb-n még még egy emlékezetes csele nem volt. Erősen túlzás az új Laudrupot látni benne, aki 20 évesen már kitűnt a mostaninál sokkal erősebb dán csapatból. Eriksen lehet még jó játékos, de most még nem az, momentumai sem voltak.)

Az osztályfőnök, Morten Olsen hihetetlen rutinnal irányította a csapatot. Nyilván mi is jobb támadójátékot vártunk, ennek ugye részben Eriksen és Rommedahl gyengélkedése az oka, részben pedig az, hogy Olsen nem mert a padon ülő, valóban szerényebb képességű játékosokhoz nyúlni. Amikor Mikkelsen bejött a megsérült Rommedahl helyére, jól játszott, talán jobb lett volna vele kezdetni jobb szélen a németek ellen, mint az ott is gyenge Eriksennek. Lasse Schöne pedig nem kivételes képességű játékos, de nem volt rossz szezonja, annyit biztosan tudott volna játszani irányítóban, mint Eriksen. Olsen őt valamiért nem szereti, volt olyan felkészülési meccs, ahol 25. perc után lecserélte. Most kétszer állt be, 16 percre a hollandok ellen, aztán a portugálok ellen a 89. percben küldte pályára Olsen, ezalatt is helyzetbe került, de fölé rúgta az a labdát, amivel a meccs végén egyenlíthettünk volna. Ha többet játszik, talán bemegy. De azért mégis vicces lenne Olsent innen kioktatni és tanácsokkal ellátni. Az biztos, hogy sokkal több fantázia volt a mostani csapatban, mint a két évvel ezelőttiben, ami ugyancsak nem tudott továbblépni a csoportból. Olsen akkor nekiállt új csapatot építeni, erre most nincsen szüksége. Bár Rommedahl helyettesét azért előbb-utóbb meg kellene találni. És Eriksennek tovább kell érnie. 

1. Mert a jelek szerint az istenek unatkoznak, és beavatkoznak a gyengébb érdekében. Ha ez a görög csapat tovább tudott jutni, akkor számunkra sincs lehetetlen. 

2. Mert nemcsak a görög istenek, hanem Holger, a dán is felébred végre évezredes álmából. A szaracénokkal vívott csatából hazatérve pihent meg, és aludt el, hogy csak akkor ébredjen fel újra, és forgassa legendás Curtanáját, ha Dániát veszély fenyegeti. Ezek a germánok mocskosul veszélyesek.

3. Mert az is egy kisebb csoda lesz, hogy Gomez ma nem lő gólt, más német pedig képtelen betalálni.

4. Mert a csoda kívülről szerencsének fog tűnni, lesz kapufa és kétségbeesetten a fejükhöz kapó germán támadók, akik majd a bírót szidják.  

5. Mert Löw mérgezett fikát eszik.

6. Mert Eriksent már mi magunk is leírtuk, de most élete meccsét fogja játszani. 

7. Mert Agger most már tényleg lő egy kurva nagy gólt.

8. Mert nem lesz több sérültünk, főleg nem meccsközben kettő is.

9. Mert Rommedahl nem játszhat. Ő óriási kedvencünk, de csapnivaló formában játszott az Eb-n. Olsen semmiképpen sem hagyta volna ki, a sajnálatos sérülés miatt viszont kénytelen a kispadról nézni a meccset.

10. Mert a hollandok elverik kettővel a portugálokat, és az Eb két legellenszenvesebb ezzel szépen el is búcsúzik a további küzdelmektől.

Hát ezért éljük túl a halálcsoportot. 

Itt lehet számolgatni idegesen addig, amíg nem jutunk ötig a fritzek ellen. A zöld mező a nyerő, minden más rossz kombináció, olyan, ami csak elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban nem. 

Megbüntetné az UEFA a portugálszomorító specialista Bendtnerünket (öt meccs, hat gól, ugye). Na nem azért, mert mondjuk banánt dobott Balotellinek, azt ha jól értem Platinit, lehetne, vagy legalábis sértődés nem lehetne belőle az olasz részéről. Bendtner ennél sokkal súlyosabb dolgot követett el: megsértette az UEFA legszigorúbban vett szabályát, a reklámokra vonatkozót.  

Bendtner a gólját úgy ünneplte, hogy látható vált az alsógatyája felirata, márpedig az ilyen fajta termékelhelyezést az UEFA nem szereti, hacsak nem fizetnek érte a kasszába. 

Ok, elsőre nagyon úgy tűnik, hogy nem lehet véletlen, mez felhúzva, gatya letolva, ráadásul a cég rögtön ki is twitelte a képet. 

De szeretnénk felhívni a játékosokkal kevés személyes kapcsolatot tartó, csak a szabályok rigorózus betartása felett őrködő UEFA figyelmét, hogy Bendtner így szereti hordani a gatyáját, ha igazán jókedvű. 

Bendtner azt mondta, hogy a gatyát egy haverjától kapta, hogy az majd szerencsét hoz. A felirat egy ír fogadiroda neve, aminek a tulajdonosa történetesen Bendtner ajándékozó haverja. Az mondjuk igaz, hogy Bendtnernek szerencsét hozott, talán a többiek is ilyenben játszhatnának a németek ellen. 

Nem fotelből okoskodunk a meccsről ezúttal, hanem a helyszínről. Újra jelentkezett korábbi szerzőnk, Michael Laudrup, aki megjárta tegnap Lemberget. Kicsit másként jött le a meccs a stadionban, mint a tévé elől, de abban egyetértünk, hogy Simon Poulsen tényleg lehetett volna harcosabb szerszám a harmadik gól előtt, Bendtnerről viszont hiányoltunk néhány mondatot. Na de íme:

"Ma reggel értünk vissza autóval Lembergből, és olvasva a posztot és a kommenteket, bekapcsolódom én is. Beszélgetve a portugál szurkolókkal, az számomra lejött, hogy a dánoktól féltek a meccs előtt, mint ördög a tömjénfüsttől. És a meccs alapján minden okuk megvolt erre.

Ezután a meccs után már senki nem mondhatja a dánokra, hogy a szerencse állt melléjük, mert pont, hogy nem. Ahogy wmitty is írta, amit a SORS szombaton nekünk adott, azt most elvette, egálban vagyunk. Ez a dán csapat nem rossz. Nem sztárcsapat, de ha a körülmények úgy alakulnának, simán eljuthatna az elődöntőig, mert küzdeni akarása a legendás német küzdeni akarással hasonlítható össze.

Nem osztom a többiek véleményét Aggerről, nem játszott ő olyan jól ma, és egyáltalán nem volt a helyzet magaslatán az a védelem, amelyet amúgy mindig dicsérni szoktunk. Andersen az első gólban nyakig benne volt, de rá sem szólhatok semmit, mert C. Ronaldo ziccerét meg hozta.

A harmadik gólnál viszont Simon Busk Poulsen (aki az első meccsen nagyot alkotott) úgy állt a portugál előtt, mint fasz a lakodalomban, ahelyett, hogy rárontott volna, vagy egyáltalán komolyabban zavarta volna. A helyzeteink alapján persze, hogy döntetlen lett volna a korrekt eredmény, de akkor tegyük korrektül hozzá, hogy Hollandia ellen meg 4-1-re kellett volna kikapnunk.

Rommedahl nekem egy nagy csalódás, a hollandok ellen is nulla volt, a portugálok ellen pedig a negatív számtengelyen tudnám osztályozni csak. És nem a kora miatt szar, mert Sevcsenko még öregebb és kiválóan játszik, egyszerűen fáradt, formán kívül van. A németek ellen Christian Poulsent kell elővenni.

Eriksen pedig túl van sztárolva, ő olyan messze van Michael Laudruptól, mint a Fidesz az egymillió munkahely megteremtésétől. Ekkora korában Michael Laudrup már a '84-es EB-n a jugoszlávok, belgák (akkor mi győztünk 3-2-re) és a franciák ellen remekelt, míg Eriksen nagyon halvány.

Az esti meccset a hazautazás miatt nem láttam, de az eredmény ismeretében azt mondom, hogy még van esély továbbmenni, de ehhez a portugáloknak mindenképpen ki kell kapniuk a hollandoktól, nekünk meg nem szabad kikapnunk a németektől. A matematika furcsasága miatt akár még hat ponttal is kieshetünk,ez is azt jelzi, hogy ez halálcsoport, és büszkén mondhatom, hogy Dánia miatt is az."

Utóirat: a szöveg egy személyes megjegyzéssel zárul. Az egyik kommentben azt írtam, hogy 0-2-nél átvillant az agyamon egy csúnya vereség. 

"Haszánz! Bennem fel sem merült egy nagy pofon 0-2-nél sem, bízz jobban a fiúkban!!!..."

Ok, akkor bízom. Picsázzuk el a németeket!

Ez van. Fájdalmas vereséget szenvedtünk, hiába volt a mezőny legjobbja Agger, hiába fagyasztotta a lesajnáló mosolyt az ellendrukkereire Bendtner, hiába álltunk fel 0-2-ről, hiába amortizáltuk le Ronaldót, aki a meccs után annyira maga alatt volt, hogy a győzelemnek sem tudott örülni.

Nincs miért sajnálkozni, Eriksentől túl sokat vártunk, még mindig kicsit nagy neki a kabát, váratlan húzások helyett oldalpasszokkal alibizett, így például nem tudtuk bevonni a játékba első meccsünk hősét, Krohn-Dehlit, aki azért egy gólpasszt most is adott. Eriksent le kellett volna cserélni, de nincs igazán kire, ráadásul Olsen a két sérülés után nem is merte elhasználni a harmadik lehetőségét. Most szerencsénk sem volt, a sérülések után megszédült a csapat, de a második félidő második felére magához tért. Rommedahl a sérüléséig gyenge volt, a helyére érkező Mikkelsen kellemes meglepetés volt, Schone pedig  csodacsere lehetett volna, berúgja az utolsó helyzetet.

Lesz még okoskodás éjjel, megvárjuk a másik meccset. 

Bárhogy is lesz, ezt a csapatot azért nehéz utálni. És Bendtner > Ronaldo.

Ez a küldetés jutott a dánoknak az Eb-n: a világ legellenszevesebb csapata, a hollandok után a világ második legellenszenvesebb csapatát kell eltakarítania. Hősies munka, és ezért fog sikerülni: 

1. Mert tavaly októberben a selejtezőben már játszottunk kiélezett helyzetben egy meccset. A selejtező utolsó körében a csoportelsőség, ezzel pedig a biztos Eb-részvétel volt a tét. Történetesen Koppenhágában volt a meccs, nagyon simán nyertünk, Ronaldo csak a meccs legeslegvégén szépített, a 92. percben szabadrúgásból. Senki nem törődött már vele. A góljainkat az Eb-hősünk Krohn-Dehli (milyen szép volt ez is) és Bendtner lőtte.  

2. Mert a védelmünk nagyon egyben van. A most várható kezdőnégyes már a 2010-es vébén is megvolt, azóta nagyon összecsiszolódott. A portugálokat tavaly ősszel ráadásul úgy vertük, hogy Agger sérült volt, most pedig még ő is lesz. Azt pedig láttuk, hogy akkor mire számíthat Ronaldo.

Az Index Eb-oldalának kiemelt tizenegyében két dán kapott helyet.

Hogy miként értékelik a szerkesztőségi szakértők az eddig látottakat, megtekinthető-hallgatható itt:

http://sportgeza.hu/futball/2012/eb/cikkek/itt_az_index_eb-magazinja/

Hihetetlen, hogy mennyire ismeri Morten Olsen a válogatottat. Ő volt az ász a meccsen - ömlengett a főnökről Simon Kjaer a meccs után, aki pedig a pályán játszott óriásit. Nemcsak ő, Agger is hibátlan volt. Kettejükhöz csak Krohn-Dehli teljesítménye mérhető, sőt, nálam ő volt a meccs embere.  

A hősünk. Aki szétfocizta a hollandokat. Lehet, hogy úgy néz ki, mint aki karrierjét befejezve már kocsmát üzemeltet, és remek sztorikat mesél. Legalábbis biztosan nem úgy, mint Cristiano Ronaldo. 

Néhány alapadat:

Kisebb, mint Messi, 171 centi. 

Idősebb, mint Messi, későn érő 83-as. 

Kevesebb gólt lő, mint Messi. Teljes karrierje során lőtt 38-at, ebben benne van minden, bajnokik, hazai és nemzetközi kupameccsek, válogatott szereplések. Idén bajnokin öt gólt rúgott. A hollandoknál van Persie 30-at, Huntelaar 28-at. Átlagosan 458 percenként lő gólt a bajnokságban. Most viszont az Eb-n még 1/1-es gól/meccs átlaga van, ami majdnem olyan, mint Messié. 

Kétlábas, mint Messi. Most ballal talált be, de bajnokikon jobbal eredményesebb.

Sok gólpasszt ad, mint a tudják ki. Öt gólja mellett hét assziszttal szolgálta ki csapattársait. 

Krohn-Dehlit a Hvidovrében készítették fel a profi futballra, 17 évesen a Brondy vette szárnyai alá, aztán 19 évesen kiszúrta magának az Ajax. A hollandok nagycsapatáig ekkor még nem jutott el, elengedték Németh Krisztián jelenlegi klubjához, az RKC Waalwijkhez. Itt alapember lett, két év után, 2006-ban vissza is vitte az Ajax. Valószínűleg nincs meg a kémia közte és az Ajax között, mert mindössze három meccset játszott Amszterdamban, aztán az első adandó alkalommal, a téli szünetben már kölcsön is adták a Sparta Rotterdamnak. Ide azért befért, utána visszatért az Ajaxhoz. Időben a 2007-8-as szezonnál járunk, mindössze egy bajnokin kapott lehetőséget, 15 percre becserélték.

Senki sem bánta, hogy 2008-ban a Brondbyhez került, azóta is ott van. Természetesen alapember, összesen 26 gólt lőtt és 35 gólpasszt adott eddig a dán klubban. Az idei pocsék szezonja volt, kilencedikek lettek csak a bajnokságban.

2006 októberében lett először válogatott. Ekkor vitte vissza az Ajax, és úgy tűnt, hogy kezdeni is akarnak vele valamit. A dán mezt egy nem túl kockázatos bevetésen, egy Lichtenstein elleni Eb-selejtezőn húzta magára. Aztán ahogy megbicsaklott a klubkarrierje, a válogatottnál is elfelejtették egy időre. Két év szünet után játszott újra, 2008 októberében, miután szakított az amszterdamiakkal, és visszatért a Brondybe. Megint csak egy könnyű meccsen próbálták ki, egy Málta elleni vb-selejtezőn. Aztán játszott még egy barátságos meccsen, majd ismét egy másfél éves pauza jött a válogatottnál. 2010-ben, a világbajnokság előtt próbálgatta őt Morten Olsen kapitány, de végül nem fért be a keretbe. A világbajnokság után viszont rátalált Olsen, ekkor már 27 éves volt.

Érezhet némi elégtételt, hogy pont a hollandok ellen játszotta élete meccsét. Valamit visszaadott az Ajaxnak a megaláztatásokért. 

A meccs óvatosan lelkendező értékelése itt olvasható. 

Parádés bemutatkozás, erre még a nagy 92-es csapat sem volt képes. Első meccset még soha nem nyertünk Eb-n, Krohn-Delhi élete meccsét játszotta, a védelmünk kőkemény, Andsersen meglepően magabiztos volt. És még van lehetőség a csapatban, Eriksennek javulnia kell, Bendtner is kerül még helyzetbe, Rommedahlban is több van. A portugálokat elkapjuk, aztán már a nyolc között vagyunk.

Nagy okoskodás itt most nem lesz, mert megnézzük a csoport másik meccsét, majd éjszaka.

1. Mert Robben a BL-felsülés után egyedül akarja eldönteni a meccset, nehogy megint úgy ücsörögjön a felesége mellett, mint egy rakás szerencsétlenség, akinek izzad a honalja. És persze ez nem fog összejönni. De a szurkolók legalább játszhatnak a lelátóra kibombázott labdákkal.

Lesz itt még likecunami. Megkopott a 86-os, de még a 92-es világkedvence csapat vonzereje. Per pillanat valamilyen érthetetlen ok miatt a 16 csapat közül csak az ukránok gyűjtöttek kevesebb like-ot az uefa honlapján a dánoknál. Nem mintha különösebb jelentőséget tulajdonítanánk ennek, a bolondul lájkolóknak nyilván semmit sem mond Preben Elkjær Larsen neve, pedighát ugye. Szóval, inkább csak azért rögzítjük, hogy kiderüljön, ahogy elkezdjük verni a csoportellenfeleinket, milyen ütemben találnák majd ránk azok, akik valódi teljesítmény alapján választanak csapatot. Így állunk:

Napigif, 4. rész

Egészen eddig csak Sorensent vesztettük el sérülés miatt, jobbulást neki, de a csapat szempontjából talán nem akkor tragédia. A mai edzésen viszont eltörte a lábujját Niki Zimling, aki Kvisttel együtt az egész Eb legjobb védekező középpályás párosát alkotta volna. A helyét a dán sajtó szerint Poulsen veheti át. Szerencsére nem Christian, hanem Jakob. Veszteségünk mérhetetlen, szomorúak vagyunk nagyon. Ilyen gólpasszt tud adni például Niki, egészséges lábujjal.

UPDATE: lehet, hogy mégsincs eltörve az a lábujj, de a holnapi meccs erősen kérdéses.

Jöhet bárki, annak annyi. Kjaer, Eriksen, S. Poulsen (jó, SP lehetne szigorúbb). (Napi gif, 3. rész, a sokat szapult Eb-dalból.)

A dánok legrutinosabb, igen ez azt is jelenti, hogy legöregebb játékosa pazarul érzi magát. Dennis Rommedahl azt nyilatkozta, hogy ha minden klappol, akkor van még nyolc-kilenc jó éve. Reálisabban, három-négy. Mivel most 33, és a sebessége az egyik legnagyobb fegyvere a jobbszélsőnknek, tényleg a második verzió tűnik reálisabbnak. Braziliában még ott lehet, ezzel meg is előzheti a válogatott örökrangsorában Peter Schmeichelt. A kapus 129-ig jutott, Rommedahl 116-nál jár, amilyen formában van, minden meccsen játszani fog az Eb-n. Az a döntővel együtt ugye összesen hat, aztán jönnek a selejtezők (Olaszország, Csehország, Bulgária, Örményország, Málta) az még tíz, néhány barátságos, végül a vébé, ott 7 meccs van a döntőig, 145 körül lesz a végén az új dán válogatottsági csúcs. És akkor igazán szépen lehet visszavonulni. 

Újabb Eb közeleg (balhüvelykem bizsereg - tenné hozzá Macbeth, szintén dán drukker*). Így kezdődött még tavaly ősszel az a sorozatom, amelyben régi újságcikkeket szkenneltem be kedvenceink közel- és félmúltjából, a dicsőséges 1984-gyel kezdve. Ám a széria hamar félbeszakadt, ami az én hibám: nem éreztem kellő motivációt a folytatásra, elvégre ki olvasott dánfocis-blogot fél évvel ezelőtt?!

Most a napokban, amikor az érdeklődés nyilván egész más dimenziókba emelkedik (ugye?!), megpróbálok gyorsan összeszedni pár újabb anyagot, és a napi aktualitások közé csempészve közzétenni.

A coming backet azonban nem újsággal kezdem, hanem videófelvétellel. Hiszen mi más hangolhatná jobb kedvre egy kontinenstorna kezdetén a Danish Dynamites híveit, mint a valaha volt legnagyobb sikermozgó képi felidézése. A felvétel, amely a Magyar Televízió 1992-es Telesport adását örökíti meg (videókazettáról DVD-re digitalizálva), az adott évbeli Európa-bajnokság összefoglalója, amelyben az azóta már elhunyt Knézy Jenő, valamint Vitray Tamás kommentátori hangját hallhatjuk.

Íme, Dobrovolszkijtól Vilfortig!
 

* Híres mondása, ugyebár, a "Nevetve nézek a halál szemébe/Amíg Birnam fel nem jön a DÁNsinane-re". (Szabó Lőrinc ferdítése)