Olyat találtunk, amit mindenkinek meg kell néznie, ha már bokszolt a levegőbe dán gól után. Ha már látta, akkor meg úgyis szívesen megnézi újra. Erről lenne szó:

forrás: politiken.dk/foto: Lars Poulsen

De nem csak egyetlen kép, egy egész album, 1984-ből, amikor Dánia 20 év után kijutott a második Európa-bajnokságára. Na nem azért, mert annyira szerencsétlen bénák lettek volna addig. Egyszerűen tartották magukat ahhoz, hogy a futball nem a profik, hanem az amatőrök játéka. Emmek megfelelően az olimpiákon jól szerepeltek, az első, nem hivatalos olimpia tornát meg is nyerték 1906-ban, aztán ezüstöt szereztek 1908-ban és 1912-ben. Aztán nyertek bronzot 1948-ban és még egy ezüstöt 1960-ban. 1964-ben pedig a profik között is jól játszottak, az Európa-bajnokságon a négy közé jutottak, a bronzmeccsen a magyaroktól kaptak ki.

Majd sokáig semmi, annak köszönhetően, hogy nem lehetett válogatott, aki külföldön játszott, hiszen akkor már profi. És ezt tartották a hetvenes évek közepéig, amikor viszont már tényleg a hülyeséggel lett volna egyenlő fenntartani ezt a kissé poros tradíciót, hiszen ezzel lemondtak volna egy sor legendás játékosról, többek között az egyetlen dán aranylabdásról, Allan Simonsenről, aki 1977-ben előzte meg Platinit és Keegant.

Majd jött 1984, amikor húsz év után kijutottak az Eb-re. Szűk egy nullra kikaptunk az első meccsen a Platini vezetette házigazda franciáktól, aztán átgázoltunk a jugókon (5-0), majd a belgákat vertük 3-2-re. Az elődöntőben jöttek az azóta is mumus spanyolok, akiktől csak 11-esektől kaptunk ki.

Preben Elkjær Larsen, a 11-esek elbukott elődöntő után

Az Eb-n négy közé jutó csapat volt az alapja a 86-os világbajnokságon a világot ámulatba ejtő nagycsapatnak. A galéria ITT található, olyan drámával, mint a spanyolok ellen az elődöntőben kihagyott Preben Elkjær Larsen büntető és olyan figurákkal, mint az ekkor még csak húszéves, de a válogatottban már két évvel korábban bemutatkozott Michael Laudrup vagy a mostani szövetségi kapitány, Morten Olsen.