Végre elkezdjük. Nem volt rosszak az argentinok, jók a ghánaiak és lehengerlő a germán Mannschaft, de azért mégis akkor indul el igazából egy világbajnokság, amikor a dánok pályára lépnek.

Üdvözlet az újonnan jövőknek, számukra egy kis Mit kell tudni a dán fociról- kurzus. Most kápráztatjuk el a világot negyedszerre. A dán szövetség a hetvenes évek közepéig őrizte az amatőr foci báját, amibe beletartozott, hogy Dánián kívül játszó labdász nem lehetett válogatott. Elképzelhető, hogy ez mennyire segítette a csapat eredményességét. Pár éven múlt csak, hogy az egyetlen dán játékos, aki Aranylabdát nyert (Allan Simonsen, 1977-ben, tessék megjegyezni, mert a végén kikérdezzük) egyáltalán pályára léphetett a válogatottban.

Az eddig fellépéseink (86, 94, 98) alapján annyi kijelenthető, hogy a csoportkörből biztosan tovább fogunk menni, mert ez mindig sikerült (a hollandok után Kamerunt és Japánt intézzük majd el, talán nem merészség kijelenteni, hogy a három vetélytársunk között a holland a legerősebb, így mögöttünk, a második helyen drága fapapucsos barátaink lépnek tovább).

Laudrupot itt ne keressék

Amit a csapatunkat most először keblére ölelőknek tudnia kell, hogy igen nehéz lenne rábökni a jelenlegi válogatott Messijére, és ennek csak az egyik oka, hogy egyetlen argentin sem játszik nálunk. Van egy rakás szőke, egymásra hasonlító figura, meg van egy Mtiligánk is, aki nem szőke, és ügyesen tesszük-vesszük a lasztit, ha nem is annyira ügyesen, mint a 86-os legendás Dán dinamitok, vagy a tengerpartról összetrombitált 92-es Eb-győztes csapat. Meglehet azért, mert nincsen egy Laudrupunk, sem a nagy, Michael, sem a kicsi, Brian. Van két még kisebb, Mads és Andreas, ők korosztályos válogatottak, de a felnőtteknél még nem mutatkoztak be, amúgy Michael fiai. (És azt tudták, hogy Michael apja is is válogatott volt, bizonyos Finn.)

Szóval nincs olyan óriási ászunk, akik most rendre sérültek meg a többi csapatnál, viszont aki közel van ehhez a státuszhoz, az legalább nálunk is megsérült. Ilyen az itthon még alig ismert Simon Kjær (betűzöm: K-j- æ-r), a Palermo 21 éves középső védője, akiért a napokban ajánlott tett mindkét manchesteri csapat, udvarol neki az Arsenal, várja a Liverpool, az összes olasz csapat, de vitte volna már a Real Madrid is. Figyeljenek tehát rá, ha játszani fog, mert május végén hordágyon vitték le a szenegálok elleni barátságos meccsen, térdsérülése miatt azóta csak edzegetett.

A másik sztárjelöltünk Nicklas Bendtner, aki azzal hergelte korábban az Arsenal szurkolóit, hogy nem volt olyan helyzet, amit ne tudott volna kihagyni. Az elmúlt idényben történt vele valami, mert beindult, a bajnokságban és a BL-ben is villogott Wenger kezei alatt, és a válogatottban is lőtt gólt idegenben és otthon is Portugáliának, ő lett az év játékosa Dániában. Ő még áprilisban szedett össze valami kellemetlen ágyéksérülést (itt jegyeznénk meg, hogy egy valódi bárónő a barátnője), azóta nem játszott (Bendtner jöjjön ki, köpje ki azt a rágót!). Pedig csatár az kellene nagyon, mert abból, olyan igaziból, csak hármat hozott Morten Olsen Afrikába. Ott van a keretben Tomasson, aki 2002-ben négy meccsen négy gólt lőtt, de ez már nyolc éve volt, és nem lett gyorsabb azóta, amit jelez, hogy olyan kihívásokkal küzd, mint a góllövés. A válogatottban 2008 februárban talált be utoljára, azóta például már a harmadik miniszterelnöke van Magyarországnak. Ráadásul kisebb sérülése neki is van. A harmadik csatár Søren Larsen, a német másodosztályban játszik, ő már túl van egy komoly sérülésen, de a formáját még keresi.

Annyit se mondunk, fapapucs

Mindezt csak azért írtam le, mert aki ma 5-0-s dán győzelmet vár a hollandok ellen, az csalódni fog, az ismert körülmények miatt nem jutunk tovább háromnál. Ha Kjær vállalja a játékot, akkor hátul középen nem lesz gond, a liverpoolos Aggerrel együtt a vb tán legpazarabb védőkettőse lesz. Ha Jacobsen játszik jobbhátvédet, na abból már lehet baj, főleg ha netán átkeveredik oda Robben. Ha nem keveredik át, akkor Mtiligával találkozhat, vagy S. Poulsennel. Az sem rossz megoldás, ha a hollandok még nem erőltetik Robben játékát.

Vannak aztán még olyan, régről jól ismert nevek a pálya közepéről, mint Rommedahl, Grønkjær, Jørgensen vagy a juventusos Poulsen. A Christian, mert Poulsenből három is van a keretben (Simon és Jacob). Hát ezért is érdemes szurkolni a dánoknak, mert ennyi Poulsen semelyik más csapatban nincs. A nagy veteránok mellett pedig minket erősít az egész világbajnokság legfiatalabbja, Christian Eriksen, az Ajax 18 éves zsenije, szerethető technikás támadóközéppályás játékkal.

Szóval, nem lesz gond, ha nem is a dánoktól megszokott elsöprő támadófocival, de 1-0-ra verjük a hollandokat. És most van egy fogadásunk, ha a hollandok kapnak egy 11-est, azt Sørensen megfogja majd.

Kezdés hétfőn fél kettőkor, addig zene.