Tegnap este Morten Olsen "csemetéi" igen meggyőző fölénnyel arattak győzelmet a nagy rivális (és nem mumus) Norvégia ellen (2-0). Szándékosan nem írtam a múlt hónapban lezajlott Skócia elleni barátságos mérkőzésről (1-2), ahol - a februári, angolok elleni vereség után - újabb "nyaklevest" kaptak az Olsen-banda tagjai, de a barátságos mérkőzések az más tészta, mint az "éles" meccsek. Na de térjünk vissza a tegnap estére. A dánok hatalmas erővel kezdték a mérkőzést, az első hét percben már vezethettek volna 2-0-ra, ha Lars Jacobsen és Niki Zimling kihasználta volna hatalmas helyzeteit. De így sem kellett sokat várni az első gólra, Bendtner, aki már emberemlékezet óta nem rúgott gólt a válogatottban, a 24. percben az "öreg" Dennis Rommedahl beadását könnyedén, mondhatni pofátlanul higgadtan varrta be Rune Jarstein hálójába. 
A második gól épp annyi idő múlva érkezett, amennyi alatt a dán szurkolók elfogyasztották a soron következő Carlsberg sörüket. A 44. percben Dennis Rommedahl újra helyzetbe hozta Bendtnert és megint rezgett a háló norvég oldalon. Másik részről Espen Ruud és Mohammed Abdellaoue hagyott ki nagy helyzetet, utóbbi az első percekben, de más, említésre méltó lehetőség nem adódott az eddig nagyon meggyőző játékot nyújtó norvégok előtt.
A jövőt illetően a képlet egyszerű: Cipruson győzni kell kötelező módon október 7-én, majd október 11-én a luzitánok ellen dől el, hogy mi, vagy a portugálok játszunk pótselejtezőt a 2012-es Eb-re való kijutásért. Döntetlen és vereség esetén mi, koppenhágai dán győzelem esetén a portugálok kerülnek "pótvizsgára". Norvégia gyakorlatilag csak akkor reménykedhet a kijutásban, ha mi Ciprus ellen, a luzitánok pedig Izland ellen botlanak. Valljuk be, a labda kerek ugyan, de egyikre sem fogadnék nagy tétekben…
