preben_elkjaer_larsen.gifMármint Albániának. Persze, nem most, hanem 1993-ban. Merthogy akkor, Európa-bajnokként, sikertelenül szerepelt az aktuális selejtezősorozaton a dán válogatott, merthogy máig emlékezetes módon lemaradt a csoport kijutást érő első helyéről. Akinek nem rémlene, is kitalálná, kit előzött - természetesen Spanyolország.

Valami olyasmi van előttem halványan erről az esetről, hogy a korabeli sportújság (vagy valaki más; tévé, stb.) mintegy le is játszotta az ominózus momentumokat, kvázi párhuzamosa naplószerűen: ekkor és ekkor, ahogy épp szállt Laudrup távoli bombája a Zubizarreta kapuja felé, majdnem vébészereplők voltak a dánok, miközben valahol egy másik pályán így és így alakult az eredmény, pár másodperccel később, amikor a lövés a kapufán csattant (vagy mellésuhant?), akkor meg már nem - egyébként végleg nem, ugyebár.

De nem erről akarunk mesélni, sőt, valójában semmiről sem, csak adódott az alkalom, hogy az előbbieket kicsit felidézzük. Az elsődleges apropót a posztra az NSO néhány nappal ezelőtti cikke kínálta, amely a "Hova lett..." sorozatban jelent meg, és most Brian Laudrup pályáját vette, ahogy mondani szokás, górcső alá. (Ki látott már górcsövet mindazok közül, akik ezt a kifejezést írásban használja, használjuk?!)

Utaltunk már, hogy a közeli múltban futballkarrierjüket elhagyó egykori neves játékosok "hollétét" kutató széria foglalkozott már Schmeichellel és Elkjaer-Larsennel is, viszont számomra csak a mostani epizód révén vált világossá, mit keresett az akkori bejegyzésünkben egy illusztrációs fotón nevezett három néhai klasszis. Hát azért ülnek ott, láthatóan stúdiókörülmények között, merthogy a kis-Laudruppal együtt trióban vezetnek műsort egy tévében. Így már tiszta.

elk-schme-lau.jpg 

Oké, de térjünk vissza oda, hogy jött képbe 1993 és Albánia. Nos, a fenti nyúlfarknyi kis ajánlott olvasnivaló mellé azt kínáljuk a Dinamitok híveinek, hogy megmutatjuk, milyen képeket szkenneltünk be a napokban legendás régiújság-gyűjteményünkből.

Volt már róla szó talán, hogy a pre-internet korszakban nem volt az egyszeri focirajongó úgy körbevéve vizuális ingerekkel, mint manapság, részben a világháló médiája, részben a színes magazinok révén. A nyolcvanas, de még a kilencvenes évek első felében ha az ember valamilyen kedvencének fotójával találkozott a sajtóban, nem habozott kivágni azt; legyen valami kézzelfogható imádnivaló. Így esett, hogy a citált gyűjtemény dossziéiból is, a fontos cikkek, írásos emlékek mellett, jónéhány apró képecske is kihullik, ha megrázzuk; zömmel ráadásul fekete-fehér képek. És kik vannak rajtuk? Természetesen a legfőbb imádottak, a most felidézendő 1993-as év időszakában a (világlegjobbja) Barcelonát erősítő Michael Laudruppal az élen, ő értelemszerűen főleg gránátvörös-kékben látható. Mai szemmel nézve majdnem értékelhetetlen színvonalú fotók ezek, napilapos papírra nyomott és közel húsz éven át fakult pici fényképek. Egy montázs erejéig sorakozzon itt belőle, amit beszkenneltem.

montazs-m.jpg(rákattintva nagy méret)

És egy ugyancsak pici cikkentyű volt még ott, amely nem érne meg önálló posztot múltidéző sorozatunkban; ezért itt kell elsütnöm. Az ominózus selejtezősorozat egyik legkellemesebb állomását dokumentálja, az albán-verést Koppenhágában, 40 ezer néző előtt, ahol bizonyos J. Jensen és P. Möller szerzett gólokat, valamint Pingel kettőt, akire bevallom, így most hirtelenjében nem is igen emlékszem a neve alapján... Marc Rieperre annál inkább (az NS rosszul betűzi a nevét), aki szerintem a poszt-1992-es éra legbiztatóbb középhátvédje volt sokáig, és fogalmam sincs, hogyan s miért tűnt el olyan gyorsan a nemzetközi focinyilvánosság elől; elolvasnék egy "Hova tűnt..." cikket róla, de kicsit az esélye.

NS-19930604_Dánia-Albánia.jpg

Végül a cikk illusztrálásaként videógyűjteményemben pedig felleltem a mérkőzés magyar tévés összefoglalóját is, íme:

8 komment

Címkék: Dánia Laudrup Schmeichel Albánia

A bejegyzés trackback címe:

https://danfoci.blog.hu/api/trackback/id/tr903423016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Michael Laudrup 2011.12.02. 14:42:41

Nos, akkor emlékezzünk: 1993. november 17-e késő este Sevilla, Ramón Sánchez Pizjuán stadion, összecsapunk döntő mérkőzésen a spanyolokkal az USA-ba való kijutásért. (Az első mérkőzésen, 1993. március 31-én Flemming Povlsen góljával vertük a spanyolokat Koppenhágában.) Tízedik perc: Michael Laudrup kiugrik a spanyol védők mögül, Andoni Zubizarreta pedig a tizenhatoson kívül buktatatja, hozzáér a labdához is. Vassilios Nikakis görög bíró piros lappal kiállítja a spanyolok legendás kapusát. Ekkor jött be először Santiago Canizares kezdő spanyol kapus. A dánok nagyon jól védekeznek, és veszélyes kontrákat indítanak, de Canizares remek napot fogott ki, nem lehet bevenni a halóját. A 64. percben Fernando Hierro egy laposabb beadást követően erősen zavarva Peter Schmeichelt, a hálóba bólintja a labdát. Egyértelmű támadói szabálytalanság, de a görög bíró a nap hőse szeretne lenni, megadja Hierro szabálytalan gólját, a dánok folyamatosan támadnak, de Canizares és a kapufa is hárít. Hiába, a dán nemzet kicsi ahhoz, hogy a FIFA-nal a spanyolokkal szemben sikeresen lobbizhasson az egyértelműen elcsalt gól miatt. Mennek a spanyolok Amerikába, és minden idők legjobb dán csapata (nagyjából az EB-győztes csapat adja a válogatott gerincét) pedig sajnos marad otthon. Két hétig nem mentem iskolába ez után a meccs után, annyira kikészültem lelkileg…

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2011.12.02. 14:49:47

@Michael Laudrup: így teljes a kép. Hát, igen, szomorú helyzet volt. Bár azért az ember egy kvázi kis csapat drukkereként hozzá van szokva a hasonlókhoz, évtizedek alatt. Nyilván más egy-egy kudarcot, távolmaradást megélni így, mint a "nagyok" valamelyikének híveként. Kicsit inkább fordítva működik: egy dán szurkoló örül, hogy most pl. kint vagyunk. Az lett volna a "normális"(némi mazochista-fatalista túlzással), ha nem.

Mindazonáltal tényleg kár, hogy az a keret nem kapta meg az eélyt, hogy világszinten is megmutassa, mit tud. Végre a két Laudruppal együtt. Igaz, félig-meddig kárpótolt az élet négy évvel később.

Michael Laudrup 2011.12.02. 15:27:48

Wmitty: Én éppen a kiscsapat jellege miatt választottam a dánokat, no meg azért, hogy valami kicsit visszaadjak Povl Bang-Jensennek, aki a magyar forradalom ügyét vitte az ENSZ-ben annak idején 1959-ben.

1998-ban, megintcsak hajszálon múlt, hogy nem lettünk elődöntősek, mert a brazilokat leiskoláztuk rendesen, eredményben ugyan nem, de Zagallo akkor azt mondta, hogy simán kieshettek volna, úgy fociztak a dánok, no meg a Laudrup-testvérek a brazil kezdőbe befértek volna, ez a nem mindegy barátom...

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2011.12.02. 15:31:15

@Michael Laudrup: helyes a bőgés.

(tudunk beszélni e-mailben vagy máshogy?)

Michael Laudrup 2011.12.02. 16:21:18

Persze, hogy tudunk, csak nem itt kéne az e-mailt kiírnom:)

Várom a sorsolást a tévében már nagyon!...

travis buckle 2012.01.27. 15:52:32

Marc Rieper 1998-ban sérülés miatt hagyta abba. Visszavonulása óta Aarhusban él - az itteni AGF volt az első profi csapata - egy ideig tagja a klub vezetőségének is. Jelenleg a több mint 50 AGF-nagykövet egyik csapatkapitánya. Több éven keresztül focisulit is vezetett. A 2000-es évek első felében vendéglátózik Aarhusban - Philip Hotel, étterem és kávézó, jelenleg cipő és női ruhabutikja van, amelynek netáruházát otthonról irányítja. Ez a cím: www.ba10.dk

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2012.01.27. 16:00:17

@travis buckle: köszi az infót. én ezt nem tudtam, nem néztem utána a pályafutásának. csak hiányoltam

Michael Laudrup 2012.01.27. 16:02:49

Hogy jön Marc Rieper üzleti élete ide?...
süti beállítások módosítása